Hatalmas tavakat fedezett fel a Nasa a Titánon. Az egyik tó területe nagyjából százezer négyzetkilométer, tehát Magyarországnál valamivel nagyobb, az Oroszország és Irán közt elterülő Kaszpi-tengernél meg valamivel kisebb. A Cassini űrszonda a Titán északi pólusánál találta a tengereket, amelyek sokkal nagyobbak a korábban felfedezett tavaknál.

A Szaturnusz körül keringő Titán a Naprendszer második legnagyobb holdja, a Föld holdjánál körülbelül másfélszer nagyobb. A Cassini küldetésének egyik fő célja a Titán feltérképezése volt, a tudósok ugyanis már az űrszonda fellövése előtt sejtették, hogy ott hatalmas hullámzó óceánokat találnak majd. Óceánokat még nem fedeztek fel, de néhány hónappal ezelőtt lefotóztak tavakat, most tengerekre bukkantak rá.

Egyelőre semmi sem bizonyítja, hogy ezekben a tengerekben és tavakban tényleg folyadék van, de a tudósok szerint a radarfelvételeken látható sötét foltok arra utalnak, hogy a terület felszíne sima, tehát ott valamilyen folyadék található. Sajnos biztosan nem megyünk majd nyaralni a Titánra, mert a tavakban valószínűleg nem víz van, hanem természetes gázok, például metán és etán, ugyanis ilyen anyagokat találtak a Titán felhőiben.

Nyaralni melegben lehet

Sokkal jobb nyaralási célpont lett volna a Szaturnusz másik holdja, a fagyos Enceladus. Tudósok szerint ott egykor olyan meleg volt, hogy ott akár élet is kialakulhatott. Az Enceladusra két évvel ezelőtt figyeltek fel a Nasa kutatói, amikor a Cassini gejzírhez hasonló gőzsugarakat fényképezett le az égitest déli pólusánál. Most egy új tanulmány azt is kimutatta, hogy az Enceladuson elég sok nitrogén van.

A nitrogén jelenléte azért érdekes, mert az anyag ilyen kis égitesten csak nagy melegben jöhetett létre, állítja John Spencer, a Southwest kutatóintézet munkatársa. A felfedezés arra utal, hogy a Szaturnusz holdján valamikor majdnem hatszáz Celsius fokos meleg lehetett. A folyékony víz, a nitrogén és a meleg együttes jelenléte pedig ideális az élet kialakulásához. Egyelőre nem tudni, hogy mitől volt meleg az Enceladuson, az egyik elmélet szerint rádioaktív anyagok fűtötték fel a holdat.

Forrás: Index