A születés időpontja és bizonyos pszichiátriai betegségek kialakulási esélye között nem túl erős, de statisztikailag szignifikáns összefüggés mutatkozik. A jelenség tudományos tény, a kérdés nem az, hogy van-e hatás, hanem hogy miként zajlik, írja a New Scientist.

Napsütés számít

A betegség kialakulása és a születési időpont közötti összefüggést először Moritz Tramer, svájci pszichológus írta le. Megfigyelése szerint a tél végén születettek között nagyobb a skizofrénia kialakulásának esélye. Azóta folyó vizsgálatokból kiderült, a februárban, márciusban vagy áprilisban születettek körében 5-10 százalékkal nagyobb a skizofrénia kialakulásának esélye, mint azoknál, akik az év másik időszakában születtek.

A dán Aarhus orvosi egyetem kutatása szerint a téli születés közel kétszer nagyobb skizofrénia-kockázatot jelent, mint egy beteg szülő vagy testvér. A késő tavaszi születés további borzalmakat hordoz: 25 ezer brit és walesi öngyilkos vizsgálata kimutatta, hogy közöttük 17 százalékkal nagyobb az április és június között születettek aránya.

A táplálkozási betegségekre is hat a születés dátuma, 13 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakul ki az anorexia azok között, akik április és június között ünneplik születésnapjukat. És mindez sajnos nem jelenti azt, hogy az év más szakában érdemes születni. Ugyanis az őszi születéseknél 8 százalékkal nagyobb a pánikrohamok aránya és van egy csekély, de szignifikáns összefüggés a férfiak alkoholizmusával is.

De miért?

Mostanáig a kutatók úgy gondolták a terhes anya vírusos fertőzése állhat a jelenség hátterében. A vírus hat a magzat agyi fejlődésére és évekkel később mentális betegséget okoz. A nyolcvanas években lefolytatott kutatások találtak is összefüggést a skizofréniás betegek és a születésük előtti hónapokban kitört nagy influenza- és kanyarójárványok között, ezt azonban később több különböző kutatás cáfolta. Többek között a University of Georgia kutatója, Stephen Miller 1999-ben, aki 750 ezer beteg vizsgálata után semmilyen kapcsolatot nem tapasztalt.

A legújabb vizsgálatok szerint a napsütéses órák száma áll az összefüggés hátterében. Emad Salib brit pszichiáter szerint a melatonin hormon a megoldás kulcsa. (A melatonin az ébrenlétet és elalvást befolyásoló hormon, amit a napfény elnyom, vagyis kizárólag sötétben aktiválódik.) Salib a késő őszi születés és az öngyilkosság közötti összefüggést vizsgálta és arra jutott, az április és június között született személyek (akik július és szeptember között fogantak), magas melatonin-szinttel rendelkeztek magzati korban, ami változásokat idézett elő agyukban. Ez a változás vezetett később az öngyilkossághoz, állítja a British Journal of Psychiatry folyóiratban közölt 2006-os cikkében.

2005-ben az ausztrál John McGrath, az queenslandi orvosi kutatóközpont orvosa azt állapította meg, a télen születettek között a születés helye is növelheti a skizofrénia kockázatát: minél magasabb földrajzi szélességi fokon születik valaki, annál nagyobb az esélye a betegség kialakulására. Az északi 60 szélességi fok felett tíz százalék, a 30 és 60 fok között csupán öt százalék a kialakulás esélye.

McGrath-t nem győzte meg a téli terhesség időszakában fellépő vírusos fertőzés elmélete, és a napfény szezonális hiányára koncentrált. Erick de Messias Brazíliában végzett kutatását vette alapul, amely szerint a három hónapos esős időszakban született személyek között magasabb a skizofrénia kialakulása.

Érvelése szerint a magzat agyfejlődéséhez D-vitaminra van szükség, amit viszont a napfény hatására termel a test. A probléma az, hogy az északi magas földrajzi szélességnél élők esetében nincs elég fény a téli időszakban. Következtetése szerint a D-vitaminhiány növelheti a skizofrénia kialakulásának kockázatát. Kísérletei során a magzati korban D-vitaminhiányos patkányok agykamrája abnormálisan nagy volt, csakúgy, mint a skizofréniás embereknél.

Forrás: Index