A legjobb módszer, hogy a következő 50 év folyamán bekövetkező legjelentősebb áttörésről találgassunk a kognitív neurológiát illetően, meg kell nézni azt, hogy mi került felszínre az elmúlt öt év folyamán, majd azt megszorozni tízzel.

A kognitív genomika már előhozakodott azoknak a génváltozatoknak a felfedezésével, melyek kapcsolatba hozhatóak a diszlexiával, a beszédzavarokkal, a pszichózissal és a depresszióval. Meglehetősen biztosak lehetünk benne, hogy a következő fél évszázad folyamán, a kapcsolódó felfedezések segítségünkre lesznek sok más idegfejlődési feltétel megmagyarázásában - például autizmus, - csak úgy, mint a pszichológiai ösztönök, mint például az éhség és szex, valamint az egyéni különbségek személyiségben. Még akkor is, ha ezek csak 50 százaléka genetika, megérteni a gének miként határozzák meg az agyi szerkezet és funkcióit, egy igen izgalmas kilátásnak tűnik.