A legfontosabb előrelépés a fizikában, amit el tudok képzelni az elkövetkező 50 évre, egy végső elmélet felfedezése lenne, amely a részecskék és mezők összes tulajdonságát irányítja… Talán még remélni is túlzás. Meghatározó lépés lenne ebben az irányban olyan részecskék felfedezése, mint gauginó-k vagy squark-ok* amikre a szuperszimmetria miatt van szükség. Sajna, nem tudjuk, hogy milyen lesz a tömege ezeknek a részecskéknek, és talán minden részecske-gyorsító hatókörén túl mutat majd.

Másrészről viszont, magabiztosan jósolhatunk meg áttöréseket a kozmológia területén. Megtudjuk majd, hogy a sötét energia sűrűsége változik-e idővel a kozmikus tágulás mértékével hasonló mértékben, vagy a sűrűsége egy állandó együttható – egy döntő kulcs a sötét energia természetének megismeréséhez. Az általános elméletet az univerzum tágulásáról is alátámasztjuk majd azzal, hogy felfedezzük a jelét kozmológiai gravitációs hullámoknak, - amik felfedezésében szintén hiszek, - vagy elutasítjuk ezt az elméletet kimutatva, hogy ezek a gravitációs hullámok gyengébbek, mint amilyennek jósoltuk őket.  Talán lézer interferométereket fogunk használni, hogy kimutassuk ezeket a kozmológiai gravitációs hullámokat az űrben, ezek a hullámok hordozzák a nyitját, hogy az univerzum anyagának viselkedése magasabb energiájú-e, mint amiket részecske-gyorsítókkal el tudnánk érni.** De az univerzum eredete homályban marad mindaddig, amíg nem lesz több előrehaladás egy végső elmélet felé.

*sorry, nem tudom, hogy van-e magyar megfelelő,